Éppen harangoznak… a nap még melegen süt, simogat.
A fűben tücskök ciripelnek, méhek szállnak virágról, virágra.
Minden megérint …
Élvezem, ahogy körbevesz, átölel és ringat a csend.
Élvezem, hogy csend és béke van bennem.
Annak a bizonyossága, hogy minden a legjobb úton és módon alakul.
Nem kell tudnom semmit.
Nem is tudok semmit, semmi konkrétat.
Egyet kivéve.
Tudom, hogy a Teremtő szeret és a legjobbat készíti a számomra.
Mindenből.

Nem kell gondolkodnom, nem kell görcsölnöm, nem kell kitalálnom semmit.
A fátylak mögött már készül a legnemesebb szövet.
Az életem.
Hinni.
Bízni.
Hagyatkozni.
Ennyi amit tennem kell.

Csend van bennem, csend van körülöttem.
Csoda ez a hely!
Dömös, a Pilis ahova annyi minden köt.

Érzem, élem, adom tovább…
Érzem, hogy gyógyulok.
Gyógyulnak a sebek, a hegek.

Elmúlt életek gyógyulnak itt a csendben.
Béke van bennem … Hagyom…

Dömös 09.10. Prépostsági Altemplom